Ginkgo biloba Ginkgo biloba

Mi az a ginkgo biloba?

A ginkgo biloba vagy röviden ginkgó nem más, mint a páfrányfenyő, ami egy lombhullató, gyógynövényként is ismert kétlaki fa. A ginkgo biloba a páfrányfenyők törzsének egyetlen ma is létező faja. Maga a fa rendkívül ősi, hiszen már a paleogén korban jelen volt a Földön és közeli rokonai, melyeknek a levele már hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez mintegy 270 millió évvel ezelőtt a földtörténeti őskorban fejlődtek ki. Élő kövület, nincsenek közeli rokonai. Az egyik leghosszabb életű fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek.

Mi az a ginkgo biloba?

A páfrányfenyők tehát önálló törzset alkotnak. A törzshöz egyetlen osztály (Ginkgoopsida), egyetlen rendsz (Ginkgoales) és egyetlen család (Ginkgoaceae) tartozik. Ezen belül találjuk az egyetken fajt a Ginkgo Bilobát. De milyen jellemzői vannak a páfrányfenyőnek?


Arról már szóltunk, hogy a fa kétlaki, lombhullató növény. Valószínűleg azért tudott ilyen sokáig fennmaradni, mivel igen ellenálló fajról van szó: koronája jól viseli a szelet és képes legyűrni a különböző betegségeket, kártevőket is. Jellemzően 20-35 méteres példányokat találunk, de hazájában, Kínában nem ritkák az 50 méteres ginkgo bilobák sem.


A fiatal példányok karcsúk és kevéssé elágazók, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törve nőnek, később terülnek szét. A hosszúhajtások egyenesek, messzire nyúlók, a vörös rügyben végződő törpehajtások télen különös külsőt kölcsönöznek a csupasz ágaknak. A ginkgo biloba kérge sötétbarna, repedések tarkítják, melyek a törzs felső részén egyre vékonyabbak. A törzse bütykös.


A hosszúhajtásokon csavarvonalban, egymástól messze, míg a törpehajtásokon 3-5-ös csomókban elhelyezkedő, kb. 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak, erezetük villás, a levéllemez középen mélyen bemetszett. Levelei feltűnően puhák, hosszú szárban rendeződnek, tavasszal élénk zöldek, ősszel pedig megsárgulnak, majd lehullnak.


Virágai közül a hímivarú sárga, hengeres barka, amit a törpehajtásokon találunk meg. A nőivarú virágokat a szél porozza be. A szabadon álló, ovális magkezdemények igen aprók, színük világoszöld. A csonthéjas termésre emlékeztető magvak húsos héja (magköpenye) éréskor szürkészöldről aranysárgára változik, vajsavtartalma miatt kellemetlen szagot áraszt, emiatt közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik (a növények azonban ültetés előtt nem szelektálhatók nem szerint).


A ginkgo biloba flavonoidokat (kvercetint, kempferolt) és terpenoidokat tartalmaz.


További részletek